Bejelentés


LUGOSÍTÓ ZÖLD ITAL . . . LUGOSÍTÁS és ENERGETIZÁLÁS. . .


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








Magas vérnyomás

A „magas vérnyomás betegség” megközelítése és kezelése jó példája a tüneteket kezelő orvostudomány és az ok-okozati összefüggést feltáró Új Biológia közötti különbségnek.

A tünetkezelő orvoslást alkalmazóknak hiányzik az adat, hogy mi a magas vérnyomás kialakulásának oka, ezt „esszenciális” - ismert ok nélküli - vagy elsődleges magas vérnyomásnak nevezik. Az esetek kis részében, amikor valamilyen elsődleges kóros állapot, pl. vesebetegség, veleszületett veseérszűkület áll fenn, következményes vagy másodlagos magas vérnyomásról beszélnek. Vannak ugyan feltételezések - mint pl. stressz, családi hajlam, elhízás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás - de ezeket inkább „rizikó faktorként” tartják számon, ami hozzájárulhat a betegség kialakulásához.

Az Új Biológia egyértelmű megállapítása, hogy a betegségeknek nevezett tünetek - így a magas vérnyomás - kiváltó oka a szervezet kémiai egyensúlyának felborulása, a sejtjeink közötti folyadéktér enyhén lúgos kémhatásának savas irányú megváltozása, elsavasodása. Ezt negatív gondolatokkal, érzelmekkel és a nem megfelelő táplálkozással okozzuk.

Egy öröklött hajlam felelős lehet azért, hogy ez, és nem valami más tünetcsoport jelenik meg, de a hajlam egy kémiai egyensúlyban lévő embernél nem eredményez magas vérnyomást, csak egy elsavasodott szervezetben tud megmutatkozni.

A magas vérnyomás a következőképpen alakul ki:

A vérkeringés alapvető szerepe, hogy a test minden részét, minden sejtjét ellássa éltető oxigénnel, tápanyagokkal, és a sejtekben történő energiafelhasználás során képződött anyagcsere végtermékektől megszabadítsa a sejteket, ezeket a kiválasztó szerveinkhez - vese, máj, bőr, tüdő - juttassa.

A hajszálerek vagy kapillárisok az érrendszer azon részei, ahol az anyagok vér és a sejtek közötti kicserélődése történik. Ezek olyan vékony csövecskék, amelyekben a vér vörösvérsejtjei csak „libasorban” férnek át. Ezek a hajszálerek behálózzák az egész testünket, csaknem minden sejtünk közelébe eljutnak.

Az érhálózat a fő ütőérrel kezdődik. Ez egy hatalmas fa törzséhez hasonlóan többszörös elágazódásokon, egyre több és kisebb átmérőjű vivőereken keresztül a hajszálerek rendszerébe oszlik. Az egészséges érhálózat rugalmas falú, tágulékony. Amikor a szív összehúzódva belepumpálja a fő ütőérbe azt a vérmennyiséget, ami addig a szív bal kamrájában volt, a szívhez közelebbi ütőerek kitágulva befogadják a hirtelen nagyobb mennyiségű vért. Ezt a hirtelen kitágulást tapinthatjuk, mint pulzust. Majd a szív kijáratnál lévő szelep, a szívbillentyű lezárja a vér visszafolyásának lehetőségét. Így az erekben megnövekszik a nyomás, a vivőerek falának rugalmas kitágulása-feszülése által tárolt energia és az ebből fakadó, folyamatosan csökkenő vérnyomás áthajtja a vért az egyre több és kisebb átmérőjű ereken, hajszálereken. A vérnyomás a vérnyomásmérésből is ismert két érték; a szív összehúzódásával létrehozott kezdeti magasabb és a következő szív összehúzódásig folyamatosan csökkenő alacsonyabb érték között ingadozik. A vérnyomást úgy is felfoghatjuk, mint a szív hajtóereje és a kapillárisok ellenállása (áramlást lassító hatása) közötti feszültséget.

Amikor sok savas anyagcsere végtermék van a sejtek közötti folyadéktérben és a vérben, testünk a zsírok savlekötő képességét használja fel, hogy a fölös savmennyiség megkötésével biztosítsa a kémiai egyensúlyt. Az érrendszeren belüli, a vérben lévő fölös savak megkötésére termeli a máj a vérzsírokat. (Közismert kifejezések: koleszterin, triglicerid). A vérben lévő több savas anyagcsere származék nagyobb mennyiségű vérzsírok termelését váltja ki, ennek pedig két nem kívánatos következménye van:

1) Az egyik, hogy a vér sűrűbbé válik a benne lévő vérzsíroktól. A sűrűbb vért, csak megnövekedett nyomás képes az érrendszeren, a szöveteket ellátó kapilláris rendszeren keresztül áthajtani.

2) A másik, hogy ezek a vérzsírok a megkötött savakkal együtt lerakódnak az erek belső falára – érelmeszesedést okozva – ami az ereket rugalmatlanabbá, merevebbé teszi. Az ilyen erek nem képesek eléggé kitágulni, amikor a szív hirtelen az erekbe préseli a vért. Ez is hozzájárul a magasabb vérnyomáshoz. A lerakódás elzáródáshoz vagy az érfal sérüléseihez is vezethet. Ha ez az agyban történik, agyvérzést okoz.

Az érelmeszesedés fokozódása csökkenti a belső átmérőt, érszűkülethez vezet. Ilyenkor az érben átáramló vérmennyiség csökken, vagy megszűnik.

Ez kezdetben azt jelenti, hogy nem képes elég vér átjutni a beszűkült érszakaszon, és az a terület, amit ez az érszakasz lát el, fokozott igénybevétel esetén oxigénhiányban szenved. Ezt egy beteg jellemzően úgy élheti meg, hogy pl. 200 méter járás után erős fájdalmat érez a lábában, ami egy kis pihenés után elmúlik. Vagy terheléskor erős mellkasi fájdalmak jelentkeznek, ami a szívizmot ellátó erek szűkületére vall.

Ha a szűkület tovább fokozódik, a kétszáz méterből 100, majd 30 méter lesz, majd nyugalmi fájdalom. Amikor az áramlás csaknem megszűnt, a végtag elüszkösödik, szívizmot ellátó ér szűkülete esetében pedig szívinfarktus alakul ki (infarktus=szövetek elhalása).

Az elsavasodás miatt megváltozott körülmények mellett a szervezet a vérnyomás megnövelésére kényszerül, hogy tovább biztosítsa testünk minden részének kellő vérellátását. Ezt mi magunk okozzuk negatív gondolatokkal, a stresszből, megoldatlan problémákból származó negatív érzelmekkel, helytelen táplálkozással. Ez túlterheli a szervezetünket.

Leghamarabb maga a szív és az érrendszer terhelődik túl. Emellett a testünk különböző részei sem tűrik egyformán a magasabb vérnyomást. Az agyunk, szemünk sokkal kevésbé bírja, mint az izmaink. Ezek jeleznek először gyakori szédülés, fejfájás, látászavarok formájában.

A tünetet kezelő orvosok vérnyomáscsökkentő szereket alkalmaznak. Ezek visszafogják a szív összehúzódásainak erejét, gyakoriságát, tágítják az ereket, erőltetett vízhajtás révén csökkentik az érrendszerben keringő folyadék mennyiségét, vagy befolyásolják az idegrendszer vérnyomást szabályozó működését és így érik el a vér nyomásának csökkenését. De ezzel nem szűnik meg az elsavasodás, az érelmeszesedés, az erek rugalmatlansága és ráadásul még egy újabb problémát is okoz.
Mi lesz azokkal a szövetekkel, szervekkel, amelyek a savasodásból eredő megváltozott körülmények mellett csak nagyobb vérnyomás esetén jutnának elég éltető oxigénhez és tápanyaghoz? Éhezni fognak. Egy részük hamarabb elpusztul.

Egy gyógyszeresen beállított „kezelt” vérnyomásbetegnek ugyan kisebb az esélye bizonyos szövődményekre (pl. szívtúlterhelés, agyi vérkeringési zavarok) mint gyógyszerek nélkül, viszont gyakoribbak azok a szövődmények, amiket a szövetek csökkent táplálása, oxigén hiánya okoz (pl. szívinfarktus, érszűkületes panaszok). Természetesen az elsavasodás alapproblémája továbbra is megmarad.

A szervezet nem ok nélkül, hanem az elsavasodásból eredő helyzet kezelésére emeli meg a vér nyomását. Ha ezt lecsökkentjük anélkül, hogy a kiváltó okot megszüntetnénk, ezzel magunkat becsapva a vészjelzőt is kikapcsoltuk.

Valamit tenni kell a kiváltó okkal - az elsavasodással!

Az Új Biológia ismeretében addig lúgosítjuk, energizáljuk, oxigenizáljuk és hidratáljuk a testünket, amíg a „belső terünkben”, a sejtek közötti folyadéktérben és a vérben lévő savas anyagcsere származékok és az ezek megkötésére termelt vérzsírok szintje lecsökken, a vér ismét „hígabbá” válik, az érelmeszesedést okozó lerakódások az erek faláról leoldódnak, ereink ismét rugalmassá válnak, és megszűnik a magasabb vérnyomást igénylő helyzet. Így minden porcikánk, sejtünk normál vérnyomás mellett is megkapja éltető elemeit.

A megemelkedett energia- és érzelmi szint mellett nagyobb esélyünk van a negatív gondolatokat, érzelmeket okozó élethelyzetek kezelésére is.

A teljes egészség elérhető, visszaszerezhető!

Szöveg: Dr. Lerner Péter"



























Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!